Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csüngő belénd /Scopolia carniolica/

scopolia.jpg

Népies nevei: Farkasbogyó, Scopoli füve, szkopoliafű, krajnai farkasbogyó

Egész Európa magasabb hegyvidékein termő, nálunk a Bükk, a Mátra és a Börzsöny bükköseiben, sziklás völgyeiben előforduló erősen mérgező növény. Hazánkban védett!

Gyökértörzse kúszó, arasznyi hosszú, 1-2 ujjnyi vastag, szagtalan, undorító ízű. Szára egyenes, 20-40 cm magas, lágy. Levelei a szár tetején sűrűn állnak, 10-15 cm hosszúak, elliptikusak vagy tojásdadok, lágyak, ép szélűek. Harang alakú virágai a levél hónaljában egyesével állnak, hosszú kocsányon lecsüngők, hengeres alakúak, kívül barnáslila, belül zöldes színűek. Termése gömbölyű, kb. 6 mm átmérőjű tok.

Gyógyszerkészítményekben - elsősorban nyugtalan idegbetegek erős csillapítójául - használják. Sok helyütt a nadragulyalevél helyett is használatos a hasonlő összetevők miatt. Öszzetevők szempontjából hasonlóságot mutat a beléndekhez is. A természetes gyógyászatban a krajnai farkasbogyót külsőleg alkalmazzák reuma vagy fogfájás esetén. Manapság inkább azonban készen - egyes gyógyászati termékek összetevőjeként - lehet fellelni. Készítményeit nyugtalan idegbetegségek erős csillapítójául használják.

Ennek a mérgező növénynek a gyökerét régen állítólag gyakran használták afrodiziákumként és főként az úgynevezett boszorkánykenőcsökhöz keverték. (Forrás: Naturportal.hu)